Szatmár.ro: Emlékszel-e még, mikor kerültél először kapcsolatba a tűzijátékokkal? Mesélnél erről részletesebben?
Csaba: Azt kell mondanom, hogy csupán a véletlen műve volt az egész. Gyermekkoromban vonzott a látványa, de nem különösebben, mint más embereket. Mint mindenki más, városnapokon és szilveszterkor elmentem én is megnézni a hagyományos tűzijátékot a központba. Sőt azt kell mondanom, hogy gyermekkoromban szilveszterkor soha nem tűzijátékoztam külön, mert egyszerűen nem érdekelt. Ha jól emlékszem, 14 éves lehettem, amikor a számítógépemre telepítettem egy tűzijáték-tervező programot, csupán puszta szórakozásból, de nyilván fogalmam sem volt, hogy jó-e, amit csinálok tűzijátékokat eszik vagy isszák. Aztán az egyik alkotásom feltöltöttem egy videomegosztó portálra, ahol pozitív kommenteket kaptam, köztük a városi tűzijátékokat bonyolító cég vezetőjétől is. Azt írta, hogy amit csináltam, az jó, sőt ő nem is látott még ilyet eddig, és meghívott, hogy menjek el egy találkozóra. Először a 2013-2014-es szilveszteri tűzijátékon voltam jelen, de csak mint „meghívott", hogy lássam testközelből a dolgokat, hogyan is néz ki egy telepített tűzijáték.
Szatmár.ro: Mikor döntötted el, hogy mélyebben is szeretnél ezzel foglalkozni? Voltak esetleg olyan látványtervezők, akiknek már egészen korán elkezdted követni a munkáit?
Csaba: Több pozitív megerősítés után elkezdtem mélyebben is ezzel foglalkozni, tehát 2014-től mélyedtem bele ebbe az egész világba. Először összehasonlítottam az én számitógépes alkotásaim a többi látványtervezőével, és azt éreztem, hogy tényleg van ehhez tehetségem. Közben minden egyes tűzijátékon részt vettem a megyében, szigorú felügyelet mellett, hogy tanuljam meg a fizikális dolgokat is. Megtanultam a tűzijátékok működését. Közben több világhírű céget kezdtem el követni, éveken keresztül figyeltem a munkáikat. Egyik kedvenc cégem a világhírű Parente Fireworks, akikkel két éve volt szerencsém találkozni személyesen is Olaszországban.
Szatmár.ro: Véleményed szerint melyek azok a tulajdonságok, amikkel egy látványtervezőnek rendelkeznie kell, ha sikeres akar lenni?
Csaba: Elsősorban tehetség kell, tehát mondhatom, hogy hasonló a rajzoláshoz, festészethez, vagy épp az énekléshez, meg kell legyen benned az a plusz, ami miatt jól tudod ezt csinálni, és persze ne felejtsük el az élénk képzelőerőt sem. Ráadasul tűzijáték-látványtervező iskola vagy kurzus nem létezik! Itt minden látványtervező a saját maga kovácsa. Másodsorban, nagyon széles körben kell ismerjen mindenféle típusú, méretű, kaliberű tűzijátékot. Rengeteg fajta tűzijáték van a világon rengeteg effekttel, legalább 1500 típussal. A kilövőrendszereket is alaposan kell ismerni, hisz ezekből is van több fajta, és nem utolsó sorban magát a programot is ki kell tanulni, amivel dolgozol. Ugyanakkor ritmusérzék is kell, hiszen a zenére tervezett show-knál ez elengedhetetlen.
Szatmár.ro: Az alkotási folyamat okozza számodra a nagyobb örömet, vagy amikor már látod élőben is színesbe borulni az égboltot?
Csaba: Szerintem mind a kettő. Az alkotási folyamat azért, mert próbálok mindig új ötletekkel előállni és újdonságokat belevinni a tűzijátékaimba. Nyilván az alkotási folyamat a hosszabb, a komplikáltabb. Élőben pedig lényegében visszanézem a digitális munkám, hiszen ott a helyszínen én vagyok az egyetlen, aki minden másodpercről tud, hogy mikor mi fog történni a show-ban.
Szatmár.ro: Milyen élmény volt az első tűzijáték megvalósulását végignézni, amelyet már te raktál össze? És ha visszatekintesz az elmúlt évekre, melyik volt a legmeghatározóbb tűzijátékos élményed?
Csaba: Az első saját tűzijátékom a 2015-ös . Emlékszem, nagyon izgatott voltam, hogy szó szerint hogyan fog elsülni. Azóta pedig számtalan tűzijátékon vagyok túl, nem csak a megyében, hanem annak határain túl is. A legmeghatározóbb élményem egy erdélyi show volt, amit egy bukaresti partnercéggel kiviteleztünk: én itthon terveztem, ők pedig fizikálisan Bukarestben rakták össze, ráadásul úgy ,hogy én csak a show napján találkoztam velük először az adott helyszínen. A már említett olaszországi út is egy élmény volt, hiszen meghívást kaptam a világ egyik legnagyobb cégéhez, hogy lessek be abba, hogy ők hogyan is dolgoznak.
Szatmár.ro: Az elmúlt években Szatmár megye számtalanszor láthatta már az általad tervezett tűzijátékokat a városnapokon és egyéb ünnepnapokon. Elmesélnéd, hogyan is készül egy ilyen nagyszabású projekt? Másabb, mintha csak valamilyen kisebb eseményre kellene összeállítanod valamit?
Csaba: Először is egy tűzijáték show két nagy részből áll. A tervezés és a kivitelezés. Egy nagyobb, komplikáltabb tűzijátéknál minden a tervezéssel kezdődik. Legelőször is szét kell nézni a piacon, milyen tűzijátékok állnak a rendelkezésre. Aztán jöhet a tervezés is több zenei alappal. Amikor kiválasztottam, összevágtam a zenei alapot, ezt követően jön egy erre a célra készített szoftveres tervezés. Viszonylag megkönnyíti a dolgot a speciális vezérlőeszköz, ami azt jelenti, hogy a megtervezett digitális tűzijátékot rámásolom erre az eszközre, és az egy gombnyomásra képes ellőni a megfelelő tűzijátékokat, mégpedig ugyanúgy, mint ahogy a látványterven szerepel. A koreográfia után kezdődik a fizikai munka: több órányi kötözgetés, huzalozás, vetőcsövek rendezése, effektek kiválogatása a látványterv szerint. A fizikai munka meg kell egyezzen a látványterven szerepelt másodpercekkel, effektekkel, mert csak akkor lesz meg az összhang. Ez a legnehezebb fázisa az egész show-nak, hiszen hogyha egyetlen darab tűzijáték is máshova kerül bekötésre, mint ahogy szerepel a látványterven, borul az egész, mivel minden másodpercnyi pontossággal van megtervezve. Ezzel egy időben kezdődnek a megfelelő engedélyek beszerzései a hatóságoktól, majd a tűzijáték napján jöhet a helyszíni telepités. Egy nagyszabású, 10 perces városnapi tűzijáték minimum egy hetet vesz igénybe.
Kisebb eseményeken, pl. lagzikon más a helyzet, ott nyilván kisebb kaliberű tűzijátékok élveznek előnyt, azokat pár óra alatt meg lehet tervezni, majd kivitelezni, de ez mind függ a kliens óhajától is.
Szatmár.ro: A koronavírus most alaposan keresztbe tett a tengernyi népet megmozgató rendezvényeknek, ennek ellenére a szakmabeli versenyeket online is meg lehet szervezni. Hogyan kell elképzelni egy ilyen megmérettetést? Egyáltalán hogyan lehet bekerülni ezekbe a körökbe? És milyen élményekkel, tapasztalatokkal „térhet haza” az ember egy ilyen eseményről?
Csaba: Leszögezném, hogy egy ilyen online versenyen látott digitális tűzijáték sokban különbözhet a valóságtól. Sokszor kérdezik tőlem egy-egy ilyen online verseny után, hogy „Szatmáron vagy a megyébe mikor lesz ilyen?”, de ezek az online versenyek inkább a képzelőerőn alapulnak, magas szinteken megy a ‘’játék”. Tűzijátékot lehet olyat is tervezni, ami kivitelezhető, de olyat is, ami nem. Ezek a versenyek inkább az utóbbira alapoznak. Bekerülni ilyen versenyre nem igazán lehet csak úgy, mivel ez már világverseny, itt a legjobb látványtervezők vannak jelen.
Az első ilyen online versenyem 2017-ben volt egy finnországi nemzetközi versenyen, ahol harmadik helyet értem el. Ez után már automatikusan kaptam a meghívást két különböző versenyre is. Tavaly ugyancsak a finn versenyen a 4. helyen zártam, majd idén egy olaszországi, nagyon erős versenyen 12. helyezett lettem. Nyilván az évek alatt már megismerjük egymást az ellenfelekkel, tudjuk ki hogy dolgozik és hogy mire számíthatunk. Engem sosem a győzelem érdekelt egy ilyen versenyen, sőt még ezeken az eredményeken is meglepődöm néha. Engem a tapasztalat visz előre, hogy minél többet lássak és tapasztaljak. Nyilván ilyen magasabb körökben már komoly ismerősökre teszel szert, sokan megismernek a világban, és látják, hogy mire vagy képes, az itt bemutatkozó látványtervezők közül többen megfordultak már Párizsban, Dubajban vagy épp Cannes-ban. Ezen felül számomra ezek a versenyek sokat segítenek abban, hogy a megszerzett tapasztalatot beépítsem akár a hazai tűzijátékaimba is.
Szatmár.ro: A divathoz hasonlóan a tűzijátékok és látványok téren is vannak úgynevezett trendek? Mennyire kell résen lenned, ha szeretnéd tartani az ütemet ezekkel?
Nyilván mint mindenhol, itt is évről évre a cégek és gyártók új tűzijátékokat mutatnak be, újabb effektekkel, trendekkel. Azt elárulhatom, hogy a szatmári rendezvényeken voltak és lesznek is olyan tűzijátékok, amelyeket például világcégek használnak Franciaországban vagy épp Olaszországban. Pár éve sikerült nekünk is felfejlődnünk egy nagyobb szintre: ez azt jelent, hogy jelenleg a nagyobb tűzijátékokat tablet vezérli Wi-Fi-n keresztül, ami a show minden egyes lövését és minden egyes másodpercét mutatja.
Szatmár.ro: Még mindig egészen fiatal vagy. Hogyan látod a jövődet? Szeretnél megmaradni ezen a téren vagy esetleg más irányokba is kacsintgatsz
Szerintem, ha akarnék, sem tudnék megszabadulni a tűzijátékoktól, mert már mindenki így ismer engem és már sok éve űzöm. Nyilván nekem mindig ez lesz az alap. A jövőt tekintve a mostani helyzet bizonytalan ezen a téren is, ameddig el nem múlik a pandémia, más irányba is kell „kacsingatnom’’, de a jövőben, ha minden jóra fordul, szeretnék nagy cégeknek is bedolgozni külföldön.
Szatmár.ro: Legyen így. Köszönjük, hogy ilyen készségesen válaszoltál kérdéseinkre.
